A Google Könyvkeresőről
• Áttekintés
• Gondolatok, vélemények
• Általános súgó

Partnerprogram
• Kiadóknak és szerzőknek
• Csatlakozzon most
• Súgó partnerek számára

Könyvtárprojekt
• Áttekintés
• Könyvtári partnerek
• Súgó könyvtárosoknak

A Google Könyvkeresőről

A Google Könyvkereső története

Kezdetben vala a Google Könyvkereső.

Na jó, nem éppen így volt. Ám az minden bizonnyal megállja a helyét, hogy a projekt olyan régi, mint maga a Google. 1996-ban, a Google alapítói, Sergey Brin és Larry Page frissen végzett informatikus hallgatók voltak, akik a Stanford Digital Library Technologies Project által támogatott kutatómunkában vettek részt. Céljuk az volt, hogy működő digitális könyvtárakat hozzanak létre, ötletük pedig a következő: a jövendőben, amikor majd a könyvgyűjteményeket óriási mennyiségben fogják digitalizálni, az emberek egy "feltérképező robotot" fognak használni a könyvek indexelésére és a közöttük lévő kapcsolatok elemzésére, bármely adott könyv relevanciáját és hasznosságát olyan módon határozva meg, hogy a más könyvekben lévő idézetek számát és minősítését követik figyelemmel.

A feltérképező robot, amelyet akkor megépítettek, a BackRub nevet viselte. Ez egy modern csavart vitt a hagyományos idézet-elemzésbe, amely a Google PageRank algoritmusait ihlette. Ez a képezi velejét annak a keresési technológiának, amelytől a Google – nos, Google lesz.

Larry és Sergey már akkor látták lelki szemeikkel, hogy az emberek, bárhol legyenek is, képesek lesznek keresgélni a világ összes könyve között, hogy megtalálják azokat, amelyekre szükségük van. Amit viszont nem tudtak elképzelni, az az volt, hogy egy napon olyan projektet indítanak útjára, amely ezt lehetővé is teszi. Induljunk egy rövid sétára az eddig megtett út fő mérföldkövei mentén:

[2002]

A Google alkalmazottak egy kis csoportja hivatalosan is elindítja a titkos "könyvek" ("books") projektet. Azzal indítanak, hogy szakértőkkel beszélgetnek az előttük álló kihívásokról. Egy egyszerű, de létfontosságú kérdéssel kezdik: meddig tartana a világ minden könyvét digitálisan beolvasni? Kiderül, hogy furcsa módon senki sem tudja. Nagyon is jellemző a Google-ra, hogy Larry Page eldönti: saját maga fogja ezt kikísérletezni. Egy napon az irodában ő és Marissa Mayer, első termékmenedzsereink egyike, a ritmust metronóm segítségével tartva, módszeresen átlapozott egy 300 oldalas könyvet. Teljes 40 perc kellett, hogy a végére érjenek.

A világszerte folyamatban lévő számos kiemelkedő digitalizálási projekt – a Kongresszusi Könyvtár American Memory projektje, a Gutenberg projekt, a Million Book projekt és a Universal Library, hogy csak néhányat nevezzünk meg – ihlető erejétől vezérelve a csapat egy sor helyszíni látogatást tesz, hogy tájékozódjék a munka menetéről.

A tényfeltáró küldetés részeként Larry Page kapcsolatba lép a Michigani Egyetemmel, itt végzett ő maga is, és ez az egyetem úttörőnek számít a könyvtár-digitalizálási erőfeszítések terén, például a JSTOR és a Making of America révén. Amikor megtudja, hogy a jelenlegi becslések szerint az egyetemi könyvtár hétmillió kötetének beolvastatása 1000 évbe telne, kijelenti a rektornak, Mary Sue Colemannek, hogy szerinte a Google ezt hat év alatt teljesítené.

[2003]

A csapat egyik tagja elutazik egy jótékonysági könyvvásárra Phoenix-be, Arizona államba, hogy könyveket szerezzen be a roncsolásmentes beolvasási technikák teszteléséhez. Számtalan kísérletet követően a csapat kidolgoz egy olyan beolvasási módszert, amely sokkal finomabban bánik a könyvvel, mint az aktuálisan elterjedt nagy sebességű eljárások. Ez boldoggá teszi a csapatot – és a könyveket még inkább.

Ugyanakkor a csapat szoftvermérnökei is előbbre lépnek a trükkös műszaki problémák megoldása terén. Ezek a problémák akkor merülnek fel, amikor a 430 különböző nyelvű, fura formájú, szokatlan betűtípusokkal írott, vagy más, váratlan sajátosságokkal bíró könyvekből származó információkat akarják feldolgozni.

[2004]

Az Oxfordi Egyetemen 1602-ben Sir Thomas Bodley által alapított Bodley-féle könyvtár küldetése mindig is az volt, hogy ne csupán az egyetemi közösséget, hanem az egész világot szolgálja. A csapat látogatást tesz a hírneves könyvtárban, és lenyűgözi őket az a meleg fogadtatás, amelyben részesülnek.

Mialatt a polcok között sétálnak, a könyvtárosok olyan évszázados "felvágatlan" könyveket hoznak elő, amelyek csak ritkán látták a napvilágot. Mióta Shakespeare a drámáit megírta, először tűnik úgy, hogy az ezen könyvekhez hozzáférő irodalomtudósok szűk köre exponenciálisan bővíthető.

A látogatás ihlető erejű, és az azt követő találkozók és megbeszélések formális partnerséghez vezetnek, amelynek keretében három éven belül digitalizálni fogják a könyvtár szellemi köztulajdonban lévő, 19. századi, egymillió kötetes, egyedülálló gyűjteményét.

Eközben a világ legnagyobb kiadóival folytatott előzetes megbeszélések sora kezdi meghozni gyümölcsét. Októberben Larry és Sergey bejelenti a "Google Print"-et, a németországi Frankfurti Könyvvásáron. A programhoz elsőként csatlakozó kiadók: Blackwell, Cambridge University Press, a University of Chicago Press, Houghton Mifflin, Hyperion, McGraw-Hill, Oxford University Press, Pearson, Penguin, Perseus, Princeton University Press, Springer, Taylor & Francis, Thomson Delmar és a Warner Books.

Decemberben bejelentjük a "Google Print" könyvtárprojekt indulását. Ezt a Harvarddal, a University of Michigannel, a New York Public Libraryval, Oxforddal és Stanforddal kötött partneri megállapodások teszik lehetővé. Ezeknek az egyedülálló könyvtáraknak az összesített gyűjteménye a becslések szerint meghaladja a 15 millió kötetet.

[2005]

Egy évvel a Google Print debütálását követően a csapat visszatér a Frankfurti Könyvvásárra, és bejelenti, hogy a "Google Print" most már nyolc európai országból is fogad partnereket: Ausztriából, Belgiumból, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Hollandiából, Spanyolországból és Svájcból.

Annak érdekében, hogy a világ információinak megszervezésére és általánosan hozzáférhetővé tételére irányuló küldetésünknek megfeleljünk, 3 millió dollárt adományozunk a Kongresszusi Könyvtárnak, hogy segítsük felépíteni a Világ Digitális Könyvtárát, amely bárhonnan hozzáférést fog nyújtani a ritka és egyedi tételekhez. Kiterjesztjük a Könyvtár tesztelési célú beolvasóprogramját, amely most már magában foglalja a Kongresszusi Könyvtár jogi könyvtárában lévő történelmi értékű művek digitalizálását is.

A Google átnevezi a "Google Print"-et Google Könyvkeresőre, amely jobban tükrözi használatának módját. A csapat megválaszolja a könyvtárprojekt vitás kérdéseit is, nyilvános vitát vállalva az alapelvekről.

[2006]

Mary Sue Coleman, a Michigani Egyetemen rektora, az Amerikai Kiadók Szövetségénél (Association of American Publishers - AAP) tartott megindító beszédében elmondja, hogy az egyetem miért döntött a velünk kötött partneri megállapodás mellett a könyvtárprojektben, aláhúzva a könyvek digitalizálásának fontosságát olyan természeti katasztrófák tükrében, mint például a Katrina hurrikán. Mary Sue Coleman még hozzáteszi: "Mindig is hittünk ebben."

Márciusban ellátogatunk a Londoni Könyvvásárra, ahol egyes partner kiadók megosztják eddigi tapasztalataikat.

Röviddel ezt követően felkérjük partnereinket, hogy mondják el, kívánnak-e olvasóiknak közvetlenül a böngészőprogramokból teljes online hozzáférést nyújtani a könyvekhez. Ez az első a számos új lehetőségből, amelyet a kiadókkal szorosan együttműködve fejlesztünk ki, segítve őket abban, hogy megtapasztalják a könyvek online eladásának újszerű módjait.

• Könyvbéli helyek: A Google Térképekkel való összefonódás révén az emberek a könyveket a szövegben megemlített helyek szerint is böngészhetik (később egy kísérleti KML-réteget fogunk kiadni a Google Earth-höz, amely a fordítottját csinálja -- a felhasználó kiválaszt egy helyet, és mi könyveket társítunk hozzá).
  
• Népszerű szakaszok: Új módját dolgozzuk ki a könyvek közötti navigálásnak, egyetlen szakasz használatát a könyvek egész gyűjteményén keresztül követjük végig.
• Saját könyvtáram: Segítünk az embereknek abban, hogy a Google keresést saját könyvgyűjteményükön belül használják fel. A felhasználók saját maguk kezdik gondozni és másokkal megosztani személyes könyvtáraikat, ismertetőiket és osztályzataikat.
• Új honlap (kezdetben csak az Egyesült Államokban): Több kiugrási pontot biztosítunk az embereknek, hogy a jegyzékünkben lévő könyveket felfedezhessék.